Forrás: (zegorias.virtus.hu)

140 millió éves kalapács

zegorias - 2010.04.17 17:57

Egy hétköznapinak tűnő egyszerű eszközt találtak kőbe ágyazva, csak éppen a kora 140 millió év.

Százmillió éves sziklába ágyazott kalapácsot találtak geológusok. A kalapács ugyanúgy néz ki, mint bármelyik ma is használt kalapács. Egy acélból készült fejből és egy fából készült nyélből áll. A nyélnek csak a felső része van meg. A nyél egyértelműen hosszú idő alatt megkövesedett fa, ép szerkezettel. Megállapítható, hogy a nyél belseje részben átalakult porózus szénné. Nincs tudományos magyarázat az elszenesedés és a megkövesedés kombinációjára. Ehhez hasonló eset sehol máshol a világon nem fordult még elő. A megkövesedés folyóvizet a porózus szén pedig tüzet igényel. Azt szükségtelen kijelenteni, hogy a tűz és a víz nagyon különböző elemek. Ha a fa áradó folyókkal, szilikátokkal és vulkáni hamuval találkozik akkor ezek az anyagok helyettesíthetik a hidrogént és az oxigént és kövesedés indul meg. Így szilárd opál és kvarc ásványok termelődnek. Ezek alapján. megállapítható, hogy a fosszilizálódott kalapácsnyél eredeti és nagyon ősi. Egyetlen mai modern technika sem képes porózus szén belsővel rendelkező megkövesedett fát előállítani, tehát szóba sem jöhet a beugratás. Az már megszokott dolog, hogy a hivatalosan elfogadott világnézettel ellenkező tárgyi bizonyítékokat általában megvádolják hamísítással. A tradicionális iskolák viszont képtelenek ezt a kalapácsot megmagyarázni. A megkövesedett fa és ebből kifolyólag maga az eszköz is legkevesebb 140 millió éves. A hivatalos tudomány álláspontja szerint ilyen eszközt legkorábban háromezer évvel ezelőtt készíthettek. A roppant hosszú geológiai korszakokba keltezni egy ember által készített eszközt nyilvánvalóan hiba.

Az emberiség egy fiatalnak számító faj, vagy igazából több száz millió éves?

A kalapácsot két különböző intézetnél is részletes kutatásnak vetették alá. Az ausztrál Teremtés Tudomány Alapítvány igazgatója John Mackay analizálta a kalapácsot, amikor az Egyesült Államokba látogatott. Az elemzésben részt vett számos fémmegmunkáló, illetve a nagy tiszteletnek örvendő Ohio-i fémmegmunkáló intézet a Batelle Laboratórium néhány munkatársa. A legkifinomultabb elektronmikroszkóppal vizsgálták a kalapácsfej szerkezetét, összetételét. A vizsgálatok eredményei olyan titokzatosak lettek, hogy zavarba ejtették a kutatókat. A kalapácsfej vegyi összetétele a következő: 96.6% vas, 2.6% klór, 0.74% kén. Hihetetlen módon ez az anyag túlnyomó részt tömör vas. Egyéb adalékanyagokat, vagy szennyeződéseket nem lehetett kimutatni. A vas minőségét nem romboló vizsgálati módszerek még a mágneses próba, az ultrahang felmérés valamint a röntgenes vizsgálat. A röntgensugarak semmiféle egyenetlenséget, vagy idegen anyagot nem találtak belefoglalva. Ezt az eszközt bizonyos módon lágyították, majd acélozták. Általában a kémiailag tiszta és megmunkálatlan acél inkább puha. A vizsgálat eredményei olyan szenzációsak, hogy a kutatók el sem akarták hinni. Bárki, aki egy kicsit is ismeri az acélgyártás folyamatát, tudja, hogy a modern acélkészítő eljárásoknál elkerülhetetlenül keletkezik szén és szilíciumszennyeződés. Itt kihangsúlyozandó az a szó, hogy: elkerülhetetlenül. Ezek nélkül a szennyeződések nélkül az acélgyártás egyszerűen elképzelhetetlen. A vas előállításánál egyéb anyagokra is szükség van a finomításhoz, ezek a következők: vörösréz, titánium, mangánérc kobalt, vagy molibdén, vanádium, wolfram, vagy nikkel. A klór nagy mennyisége a kalapácsfejben igencsak figyelemreméltó, mert a klór egyáltalán nem szerepel a mai acélkészítésben. Itt felvetődik a kérdés, hogy ki készítette ezt a kalapácsot és pontosan mikor? A ma elfogadott tudományos álláspont szerint ennek a kalapácsnak nem lenne szabad léteznie. A végkövetkeztetés csupán annyi, hogy mivel lehetetlenségről van szó, ezért nem foglakoznak a kérdéssel. Nagyjából ugyanez a hozzáállás a kalapács nyelével kapcsolatban is. Az abszolút hiteles, fizikailag jelenlévő két tárgy egyetlen, tudományos magyarázatra váró eszközzé van összerakva. Ez egy rendkívüli bizonyíték egy nagyon távoli múltban élő emberi kultúra létezésére utal, vagy ha elfogadjuk a tudományos álláspontot, akkor csakis humanoid űrbéli idegenek hagyhatták itt. Amikor a kalapácsot 1934-ben kiszabadították eredeti környezetéből, a kő kis metszéseket hagyott a fémfej felső peremén. A rovátka belső oldala láthatóvá tett egy ragyogó ezüstös felszínt. A rovátka színe a mai napig nem változott. Rozsdának rajta nyoma sincs.

zegorias rovata