Várhatóan 2012-ben kerül a mozikba Steven Spielberg filmje az Interstellar. A címet úgy fordíthatjuk, hogy: Csillagok között. A híres rendező ismét a sci-fi műfajához nyúl, de ezúttal a fantasztikumot komoly tudományos elméletekre építi. A film alapötletét egy nemzetközi hírű asztrofizikus Kip Thorne találta ki, ami Spielbergnek azonnal megtetszett. A most 70 éves Thorne 2009-ben adta fel egyetemi professzori állását és a filmkészítés felé fordult. A tudós ragaszkodott hozzá, hogy a filmben szereplő körülmények ne sértsék meg a fizika törvényeit. Olyan témákban tartott előadásokat, mint: fekete lyukak, gravitációs sugárzás, relativitáselmélet, időutazás, féregjáratok. Thorne volt az első olyan komoly elméleti fizikus, aki nyíltan beszélt az időutazás lehetőségeiről.
A gravitáció egyik alternatív elmélete lehetővé teszi a fénysebességnél gyorsabb utazást kétirányú féreglyukak segítségével. Thorne és diákjai írták le először - az általánosan elfogadott kvantumfizikai elméleteknek nem ellentmondva - a kétirányú féreglyukak alapjait. A kétirányú féreglyuk összekapcsolja a tér igen távoli pontjait, vagy akár párhuzamos világegyetemeket is, sőt speciális esetekben mehetünk az időben előre és hátra is. A felső képen látható, mennyivel közelebb van egy távoli pont a féreglyukon keresztül, a hagyományos úthoz képest. Az áthaladás nem igényel semmilyen meghajtást. Az űrutazó belép az egyik oldalon és kilép a másikon, mintha csak egy küszöböt lépne át. A féreglyuk megépítéséhez szükség van bizonyos negatív energiára az elmélet szerint. Az utazásra a negatív energia által keltett pozitív gravitációs energiát használják fel. A bejáratnál lévő sűrű negatív energia miatt a lyuk egy tükörhöz hasonlítana, melyen összekeveredne az ismert és a túlsó világegyetem képe. Gauss-Bonnet tétele szerint meghatározható, hogy mennyi negatív energiával mekkora átmérőjű féreglyukat lehet létrehozni. Egy ember számára még kényelmes 1 méteres átmérőjű féreglyukhoz a Föld tömegének többszörösével egyenértékű negatív energiára van szükség. A féreglyukat stabilitásának fenntartása érdekében folyamatosan táplálni kell. Thorne számításai szerint egy 1 km átmérőjű féreglyukat kényelmesen fent lehet tartani egy nagytömegű neutroncsillag magjában lévő nyomással. A féreglyuk nem tévesztendő össze a fekete lyukkal. Sőt! A féreglyuk közelében lévő nagy gravitációs erejű tömegtől éppenhogy összeomlik a mező. A Világegyetem teljes anyagának mindössze 5-10%-a látható. A nem látható „sötét anyag” a számítások szerint negatív energiát is képvisel. Kétirányú féreglyukak, tehát véletlenszerűen is létrejöhetnek. Ha képesek lennénk olyan űrhajót építeni, amely fénysebességgel száguld akkor is több mint négy évbe telne a legközelebbi csillag elérése. Fénysebességgel utazni lehetetlen, mert végtelen energiát igényel, tehát az egyetlen lehetőség a csillagközi utazásra a féreglyuk generálása. Ezek olyan tervek, amelyek csak a nagyon távoli jövőben valósulhatnak meg.


Kip Thorne

zegorias rovata (zegorias.virtus.hu)