Simon Gergely: Aranysakálok2010.10.20. 21:13, -esKá-
tizedelik a Somogyi birkaállományt
Aranysakálok hada tizedeli Somogyban a birkákat,aminek következményeképpen fokozatosan csökken a fehér bundájú jószágok állománya,s ezzel arányosan nő a helyi gazdák vérnyomása is.
Aranysakálok hada tizedeli Somogyban a birkákat,aminek következményeképpen fokozatosan csökken a fehér bundájú jószágok állománya,s ezzel arányosan nő a helyi gazdák vérnyomása is. Mivel nálunk egyenlőre még nem a Chupacabra áll a táplálékpiramis csúcsán,a a nádi farkasnak is becézett kutyaféle ragadozó – élőhelyének szakszerű kiírtása miatt – úgy döntött,hogy megkóstolja a hazai birkaállományt. A vadásztársaságok készek a kilövetésre. Aranysakál tizedeli a somogyi birkaállományt. Néhány dél-somogyi gazdálkodó kétségbeesésében állománya megfelezésében gondolkodik. Az aranysakál (Canis aureus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez , ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjához tartozó faj . Magyar népi neve 'csikasz', de a 'nádi farkas' és a (például a Toldiban szereplő) 'toportyánféreg' is ezt az állatot Európa délkeleti részén, Észak-Afrikában és Ázsia mediterrán jellegű vidékein él. Bár kevesen tudják, de Közép-Európában , többek között Magyarországon is igen gyakori volt a 19 - 20. század -ban, 1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még mint Magyarországon kihalt faj szerepelt, de a '90-es években a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt fokozatosan újra megjelent a déli megyékben.A sztyeppék , fákkal tarkított puszták, bokorerdők és félsivatagok lakója. Az aranysakál a farkas szubtrópusi - trópusi megfelelője. Kerüli a trópusi esőerdőket , ami elsősorban az ottani kevés táplálékkal függ össze.Egy kifejlett állat teste 70–105 centiméter , farka körülbelül 25 centiméter, marmagassága 38–50 centiméter, súlya 7–15 kilogramm körüli, a kanok körülbelül. 15%-kal nehezebbek. Izmos lába a farkasokéhoz hasonlóan igen alkalmas hosszan tartó üldözésre, így a 40 km/h sebességet akár egy órán át is képes tartani. Bundája világosabb és barnásabb színezetű nagyobb rokonáénál, farka és hasi oldala szürkésfehér. Füle a rövid szőrzet közt nagyobbnak hat, mint a farkasé, amely különösen télen , illetve az északi állományoknál alig áll ki a bundából. Hangja: elnyújtott üvöltés, rövid, vonyító és ugató hangok. Állkapcsa sokkal finomabb és gyengébb, mint a farkasé.jelöli. Kisebb állatokat önállóan is képes elejteni, de ezzel a lehetőséggel ritkán él, inkább csapatokba verődik és antilopokat , gazellákat zsákmányol. Ha nem jut táplálékhoz, a dögökre is ráfanyalodik, olykor az emberi települések közelébe is merészkedik némi hús reményében.Az emberi üldöztetéstől eltekintve az aranysakál legnagyobb ellensége a farkas. Ahol mindkettő előfordul, a sakál csak nagyon szórványosan és visszavonultan marad fenn. 
Egy hónap alatt 250 bárányt ettek meg az aránysakálok a
Homokszentgyörgy
melletti
Mariettapusztán
. Eleinte a fiatalabb egyedeket cserkészték be, aztán fokozatosan az egyre nagyobbakat, idősebbeket is. A gazdálkodó kára közel 3 millió forint. Ahogy mondja, a sakáltámadások úgy hat éve kezdődtek, és ez évről-évre egyre borzasztóbb, csökkenő statisztikát hozott a birkaállományban.
Varga János
utoljára szombat éjjel talált egy újabb áldozatot.
– Az éjszakai sötétben alig láttam valamit, csak azt vettem észre, hogy egy birka vergődik a pocsolyában – mondta Varga János. – Amikor közelebb értem, akkor derült ki, hogy a hasa fel van szakítva, belsőségei kijöttek és a torkát is átharapta egy állat. Azonnal tudtam, hogy kutya nem lehetett, mert az másféle módon végez az áldozataival. Úgy tűnik, megzavartam az aranysakált, és már nem is jött vissza az éjszaka folyamán.
A gazdálkodóknak volt ideje az évek során megfigyelni az aranysakálok szokásait, amelyek éjjel 11 és hajnali négy óra között a legaktívabbak . Ahogy mondják, az sem ritka, hogy szürkületben látnak egy-egy példányt becserkészni a nyájat.
Varga János 1100 birkáról gondoskodik, megélhetése is tőlük függ. Kutyái a rókákat elkergetik, de a sakáloktól félnek. Úgy érzi, nem tud védekezni a támadások ellen, így a felére kell csökkentenie a nyájat.
Magyarországon a 80-as évek végére kihalt,ám a délszláv háborúk után fokozatosan települtek vissza a Dél-Magyarországi területekre és számuk fokozatosan nő,s jelenleg olyannyira túlszaporodtak,hogy immáron veszélyt jelentenek a magyarországi háziállatokra,elsősorban a birkaállományra. Ennek következtében, a Somogyban előforduló sakálállomány miatt a gazdák – mivel a kutyák jelenléte nem tudja biztosítani,garantálni pedig pláne – a birkanyáj védelmét - kezdeményezték az aranysakál állomány ritkítását a helyi vadásztársaságoknál. Az aranysakálok arányos mértékű kilövetésére,populációjuk ritkítására várhatóan majd október közepén illetve végén kerülhet sor. A rókák mellett tehát most már állandó fenyegetést jelentenek az aranysakálok is,ám feltétlenül vigyázni kell arra,hogy ne essünk át a ló túloldalára,vagyis hogy csak módjával ritkítsuk az állományt. A tömeges elszaporodás és az adott faj kiírtása mindig szélsőséges elemei a bioszférába beavatkozott ember számára ,így a legkorrektebb persze az lenne,ha rendbe lehetne tenni az egész ökológiai egyensúly tápláléklánci piramisát ,ám erre valószínűleg nem kerül sor. Külön gondolatban jegyezném meg,különös tekintettel arra,hogy lokális jellegű szörnyűséges esetek előfordultak egy ismeretlen faj esetében,amikor is kutyákat marcangolt szét valami anno Zobákpusztán. Fokozottan vigyáznunk kell háziállatainkra,mert a dél dunántúli erdőkben valami (talán nem is evilági) lény él,s ólálkodik éjjelente a házak körül. Az aranysakál természetesen nem tudja egy 50 kilogramm sulyu kutya fejét csak úgy letépni (ahogy az megtörtént,s a gyilkost persze azóta sem találják) ,ám nem árt ha a háziállatokat éjjelre mind egy szálig bezárjuk. A birkákat persze nehezebb megóvni a sakál veszedelemtől,hiszen senki nem tud állandó felügyeletet biztosítani. Most azonban,hogy a birkák létszáma kissé megcsappant előfordulhat,hogy a „mi rejtőzködő” szörnyünk is akcióba lép,így előfordulhatnak különös és furcsa renitens esetek,amelyek szokatlansága nem az aranysakál ölési módszerére emlékeztet majd,így aki ezt a cikket látja azonnal értesítsen ha valami szokatlant észlel,lát,hall,vagy tapasztal. A médiából is értesülhet persze… A Chupacabra idén sem alszik,ahogy maga az ördög sem ,így ha nem aranysakált látunk a birkatetem mellett azonnal értesítsük a legközelebbi rendőrséget,UFO kutató hálózati forródrót állomást,vagy polgárőrséget. Sohasem tudhatjuk ugyanis,hogy a CIA illetékesei most éppen tömeges vírust előidéző kémcsövekkel,vagy állatkísérletekhez szükséges tűkkel járják-e a környéket…
Simon Gergely rovata (simongergely.virtus.hu)
|