Az értelem nehézségei
2013.06.24. 07:46, Dudás Sándor
Benyitottál a szobába,
ettől a mozdulattól mintha ősi raktárba
léptél volna, ismerősünk lett a szőnyeg,
az asztal, az ágy.
Jó volt lehuppannod a fotelba,
olyan otthonosság töltött el,
ami megvéd,
de hogy mitől, ezt magad sem
fogalmaztad meg.
Néztelek csendben
ebben a közös otthonosságban.
Kaleidoszkóp, ez jutott eszembe,
szép, de értelmetlen,
nem ide illő szó.
Szemembe néztél
vártál valamit olyan messziről,
hogy a tájak,
a másokkal való találkozások
elvesztek tekintetedben,
nem tudtad volna, ha akarod se,
elmesélni merre jártál.
Ebből arra következtettem:
jobb lesz vigyázni,
szándékom ellenére
ellenséges lehet minden mozdulatom.
Pedig szemben veled a másik fotelban
csak a lábamat húztam magam alá.
Hiába, a test akkor is beszél,
ha nem szándékunk semmit mondani.