Újév, újhold...2014.01.02. 12:16, csárádi edit
" Megtanította arra az egyetlen dologra, amit a szerelemhez tudni kell: hogy az élet megtanulhatatlan." / Marquez/
Egyetlen könnycsepp volt csupán: gyémántszín szív-csepp, belesűrítve egy egész év, minden, ami már volt, megérintett, elvarázsolt, lehúzott és felemelt. Egyetlen könny-pillanatba zárva. Föl-fölvillanó képek, szépek, simogatók, a Balaton megejtő bája, Szigliget, a szavak, amik belém égtek, kitépett lélek-darabok, emlék-kockák. A lélek-fáradtságot nem engedem közel, bár a testem nem feltétlen engedelmeskedik. A célok közelebb hajoltak, suttogják az ismeretlen hívó szavát, a szél, az útra hívó nyugati szél újra és újra borzongatja szívem, repülnék, szállnék, vár a messzeség, idegen, mégis hazaváró fenyőerdők, magas hegyek hó illatát lopja mellém. Krisztinaváros meghatón ölel, ismerős házfalak susogják a titkaik, az elengedő szeretet erős védelmével. Arcok, képek, helyek sodródnak a lélek-hullámokon, a fájdalom is belém harap, majd az öröm cseppfolyós simogatása, a nem vagyok egyedül érzése. A könnycsepp végigpergett arcomon, végigfolyt szívemen, elengedtem, szívemben sosem volt harag, a volt dolgok pedig vár sosem lesznek újra, az " Idő pedig jóvátenni semmit sem tud, legkevésbé önmagát." -Nincs baj-suttogja az angyalom legbelül, puha szárnya betakar, véd, óv, őriz...Mindent elengedtem a könnycseppel, elengedő szeretet erejével, bár még sokszor fel fog bukkanni, hiszem, hogy a lélek ereje átvisz mindenen. A valósággá vált hihetetlen most sem hagyott el, új képeket tesz elém. Igyekszem nem ventillálni, a régi ajtók bezáródására gondolok, majd, hogy az újak kinyílnak, félek, persze, lélek-darabokat szedegetek a sötétben, időnként a semmi szélén lebegek, nézem a démonokat, kárörvendőn hogy röhögnek, átmossa lelkem a sírás is néha, mert úgy könnyebb, letenni mindent ami rossz és fáj, mert az új napok igenis meghozzák az erőt és a békét, a benső csöndest, a szelíd várakozás mögött pedig az erőt adó álom tárja karját, ringat, mesél, vigasztal....
|
Nagyon szép! Ringat, mesél, vígasztal.....