2015.01.02. 20:59, janus
vézna ácsorgó kandeláberek
alattuk gubbasztó rongyos emberek
kik leülve vagy görnyedten térden
reményt koldulnak a villódzó téren
szemek fénylenek bennük szánalom
tíz forint gurul egy koszos százason
kis kenyér szalámi csak néhány szelet
az éhség vitorlából elcsenik a szelet
de az még így is dölyfösen dagad
roggyan egy láb s a halál máris ragad
és némaság terül a döbbenet után
ritka gyászmenet már holnap délután
hová csak a kandeláberek látnak
ott terül el fénye az úri világnak
paloták ragyognak medencék tükrén
szolga had lába futkározik fürgén
luxusautó gurul egy fényes cipő kilép
parlamenti munka hej de csuda szép
balra ínség jobbra kánaán
micsoda csavar a demokrácián
alamizsnán él ki munkába rokkan
parlamenti senki királynál is jobban
gyermek műtétre gyűlik a sok kupak
saját stadionban játszanak az urak
e földben e drága múltban porban
a remény fekszik már-már holtan
és a nagy pók a lomhán járó idő
kifosztott hazánkra szemfedelet sző
még sötét varjúként károg az ágon
majd világgá röppen árva magyarságom…