Néhányan a Szalon munkatársai közül (infó: egérrávitel a képre)

 
 

 

 

 

 

 

 

 
 
Bejelentkezés:
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 


 

 

Kedves Látogatónk! Hálásak vagyunk a bejegyzések olvasására szánt idejéért!


Bookmark and Share

 
Látogatottság:
Indulás: 2010-07-05
 

A porból kiáltok!

Ne nézzetek

rám ferde szemmel,

tele van a lelkem félelemmel,

és nem vagyok más

csak egy ember,

sem szentéletű,

sem gazember.

Nem vagyok

pogány mint vazúl,

csak a föld porából gyúrt az Úr,

néha keservesen sírok,

néha buta verseket írok,

néha szeretnék még élni,

máskor a túlvilágra lépni.

De lelkemben halkan

cseng az ének

"szeretném ha szeretnének

s lennék valakié!"

 

Katt a képekre!

 

 
Bloggereink

 

 

 

Munkatársaink honlapjai, blogjai

 

 

 

 Baráti blogok:

 
Finom sütemények blogja!

 
Szalonunk a Facebookon

 


Jépont honlapja,

blogjai


Irodalmi portálok


Dudás Sándor képei





 

Váczy J. Tamás est 1992. Hatvan

 

 
Pályázati hírdoboz

 

 

 
Szabad Szalon
 
Linkajánló:
 
Felíratkozás hírlevélre
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Blogajánló

 

 

 

A nap vicce

 

 

Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Blogoldal: ide lehet tartalmat feltölteni, írni!

T. K. Faber: MICHELLE ARWIDSON BLUES (3.)

2010.09.09. 19:28, -esKá-
Címkék: faber
(Regény folytatásokban.)

Birkózó

(3. fejezet)

A bizottság átvette a pokrócaimat.  Kaptam egy rózsaszínű cédulát, amire az volt nyomtatva, hogy 00132. A tábor az ENSZ felügyelete alatt állt. Az ENSZ, mint tudjuk, nemzetközi szervezet, ami még mindig jobb, mintha magyar szervezet lenne.  És ha az ENSZ ötjegyű számot lát jónak rózsaszínű alapon, akkor arra megvan az oka. Egyébként is jóleső érzés volt tudni, hogy valaki figyel minket, aki allergiás az emberi jogok megsértésére.

 Aki a cédulát átadta, olyan pofát vágott, hogyegy pillanatra elbizonytalanodtam, a pokrócaimat vették át vagy beiktattak elnöki hivatalomba.

  Mit kell tennem ezzel a cédulával? – Kérdeztem a raktárost.

 –  Kétszázhuszonhatos iroda. Következő! – válaszolta.

 Kétszázhuszonhatos iroda. Hm. Úgy gondoltam, talán arra célzott, hogy le kell adnom a 226-os irodában. Ez valószínűbbnek tűnt, mint az, hogy csinálnom kell egy 226-os irodát a cédulából, Így elindultam megtalálni a 226-ost. Tudtam, hogy a fiam meg az anyja, valahol ugyanebben az épületben, egy bőröndalapra épített szatyorvár bástyáit védi, és ők is kitartanak az utolsó csepp vérükig.

  A 226-os iroda a második emeleten volt. Arról ismertem meg, hogy az ajtaja előtt állt hétszáz ember. „Az autóbusz félóra múlva indul a repülőtérre…” Beálltam a sor végére.  

Miért nem megy be senki az irodába vagy akár mind a hétszáz? - kérdeztem az előttem állót.

 – Nyiponyemáju - mondta.  

Megkérdeztem az előtte állót. " Azért, mert be van zárva az ajtó kívülről. " Igen?  "Igen." Aha. Csak nyugalom. Szóval állunk hétszázan a 226-os előtt, aminek az ajtaja be van zárva kívülről.  A biztonság kedvéért megkérdeztem a beszélgető partneremet, hogy melyik országban vagyunk. "Ausztriában" mondta. Jó. Szóval semmi komoly baj. Előfordul, hogy egy-egy ajtó zárva van. Volt ott még egy ajtó, azon nem volt szám. De mögötte az élet mozgalmasabbnak tűnt.Valaki bement öt perccel ezelőtt, és egy perccel ezelőtt kijött egy másik valaki. Beléptem. Egy íróasztal mögött egy bevándorlási szakértő ült.

Elnézést... éppen leadtam a pokrócaimat a raktárban... mennénk tízkor Ausztráliába.  Lenne szíves megmondani, hogy hol kell leadnom ezt a cédulát? - kérdeztem, és bíztam benne, nem azt mondja, hogy Sydneyben.

A szakértő elkérte a cédulát és jól megnézte. A hátulját is. Aztán megint az elejét.

  Maga milyen nemzetiségű? - kérdezte.

 Azt hittem, a titkos kódokból az is kiderül, hogy milyen tempóban hullik a hajam, de azért csak válaszoltam.

Magyar.

Magyar?

Magyar.

Vajon megkérdezi-e most, hogy nem vagyok-e esetleg magyar?! Fölvette a telefont. Elmesélte a történetet, hogy talált egy magyart az irodájában, aki egy cédulával hadonászik. Aztán letette a kagylót és azt mondta, hogy menjek le az első emeletre, és a cédulát adjam le a 119-es irodába.

Lementem. A 119-es iroda előtt állt nyolcszázember. A hátam alig láthatóan beremegett. Bementem a mosdóba és belenéztem a tükörbe. Láttam magam benne. Egy orrom volt és két fülem. „Jó.” Visszamentem a folyosóra, körbenéztem.

Így pillantottam meg a birkózó olimpiai bajnokot. Ő is ma adta le a pokrócait, emlékszem, ott állt a sorban egy órával ezelőtt. Ő is ma repül Ausztráliába. Nézett ki az ablakon, háttal a nyolcszáznak, nézte a tábor hó födte csúcsait. Ráért.

Ő volt az egyetlen ember az egész nagy menekülttáborban, aki nem félt soha semmitől. Attól se, hogy le tudja-e adni a pokrócát, attól se, hogy le tudja-e adni a céduláját, semmitől. Attól sem félt, hogy olyannak fog látszani, mint aki nem fél semmitől. Úgy mozgott, mintha csak a szabályok betertását ellenőrizni jött volna. Előző este, a nagy közös hálóban, megkínált whiskyvel, de nem gondol tam, hogy ez följogosít engem arra, hogy meg kérdezzem, mi folyik itt mégis.

 Nem volt sok időm álmélkodni. A bajnok megmozdult. Elindult abba az irányba, amerre senki se sorakozott. Gyorsan kellett döntenem. Kiléptem a sorból és kissé lemaradva követtem, le a földszintre. Lassan lépdelt egy ajtó felé, ami az udvarra nyílt.

  Az udvaron bobpálya-szerű, hóbavájt járatok kötötték össze a különböző épületek bejáratait. A bajnok lustán ballagott előttem. Szürke öltönyben ballagott. Aztán megcsúszott, elvesztette az egyensúlyát. Megrémültem. "Ha elesik, beveri a fejét vagy csak a bokája bicsaklik ki, Ausztráliának számomra befellegzett..." De még csak el sem esett. Olimpiai bajnokok nem esnek el csak úgy. "Kurva anyádat" mondta a jégnek, és tovább lépdelt. Az udvar közepén, a hóvájatok metszéspontjában volt egy kantin. A birkózó benyitott. Követtem. Kért egy kávét, cukor nélkül. Tudtam, nincs idő hibázni, én is cukor nélkül kértem.

Amikor fizettem, oldalra nézett és megismert.

– Hello!

– Hello!

– Van egy cigarettád? – mindig ezt mondta.

– Van. – mindig ezt mondtam.

– Ti is Ausztráliába mentek, ugye?

– Mi is.

– Az  ausztrálok gyengék birkózásban.

 Szemeim előtt, a homályon át, egy bronz pillér kezdett kiemelkedni a padlóból a következő felirattal: az ausztrálok gyengék birkózásban.

– Igen? Akkor legjobb gyorsan odamenni – mondtam.

A falióra 9.43-at mutatott.

– Ne haragudj, Imre Te leadtad már a rózsa színű céduládat?

– Nem. – Tudod hol kell leadni?

 – Nem.

– Tíz perc múlva indul a busz a repülőtérre.

– Igen? Akkor menjünk.

Elindultunk. A kijáratnál, az ajtó előtt, megpillantottam az albánt, aki tüzet akart kérni az átvevőbizottság folyosóján. Összeakadt a tekintetünk. Rávigyorogtam. Visszavigyorgott, miközben egy kisgyerek cipőjét fűzte. Kiléptünk a kantinból.

– Vigyázz, csúszik!– féltettem a birkózó életét.

– Tudom. Az előbb majdnem hanyatt estem, a  kurva anyját, tiszta jég – mondta.

 És tiszta jég volt, igen.

 Becsúszkáltunk egy emeletes épületbe. A folyosó tele volt sorakozó emberekkel. Egy nő jött szembe. Hóna alatt fél köbméter irat. Klári volt, a tábor több nyelven - köztük magyarul is - beszélő egyik alkalmazottja.

– Csókolom, Klárika! De csinos ma – túlzott a bajnok.

– Áá Imre! Hogy mennek a dolgok?

– Minden oké. Bemutatom a barátomat, áá, éé, öö…

– Gusztáv – hazudtam Klárikának.

– Örvendek – hazudta ő is.

 Aztán végre Imre föltette a kulcskérdést a kulcsfigurának:  

– Klárika! Nyolc perc múlva indulunk Ausztráliába, de nem tudtuk leadni a rózsaszínű cédulánkat. Mi legyen?

– Adják ide, én elintézem, és üljenek be a buszba! A 16-os épület előtt áll. Sok szerencsét maguknak!

 A 00132 ott lapult Klári markában, szorosan a birkózó cédulája mellett. Kicsit aggódtam érte. Imrével elindultunk a kijárat felé. Az ajtóból visszanéztem és láttam, hogy két rózsaszínű cédula talál utat, a gravitáció segítségével, Klári kezéből egy nagy alumínium hamutartóba. Valahány perc múlva Bécs felé berregtünk. Mellettem a fiunk anyja, ölében a fiunk, aki hatalmas érdeklődéssel figyelte az elsuhanó burgerlandi tájat. A szél itt-ott lerugdalta a havat a földről. A barnássárgás foltokon második világháborús veterán varjak billegtek nagy önbizalommal. Jól megnéztem őket. Nem tudtam, vajon Ausztráliában vannak-e varjak. Gondoltam, legjobb lesz jól megnézni őket. Lehet, hogy utoljára látok varjat.    

 

Még nincs hozzászólás.
 

 <-Kezdő old.  Utolsó old.->

 
Feltöltés: Bejelentkezés után középen az Új blogbejegyzésre kell kattintani
 
 
Navigáció
 

 

 Vendégírók blogja  

  English blog  

  Bejegyzések  

  Galériák  

  Vendégkönyv  

 Regisek fotói  

  Levélküldő

 Rekámoldal

 Fórum (Itt lehet véleményezni a bejegyzéseket!)


 

 
 
Menü
 

 


Feltöltési minitanfolyam


A cimkézésről


 Cimkézettek:

(Bármelyik névre kattintva az illető szerző minden bejegyzése megjelenik!)

abububerczy

Áron Attila

Balla D. Károly

Bátai Tibor

 Boér Péter Pál

Bogdán József

Csárádi Edit 

Császár László

 Csordás László

Dudás Sándor

Fabó Kinga

Faludi Éva

Faludy György

Farmosi László 

 Kepes Károly

Kodrán Erzsébet

Kun Éva   

Láng Judit

Németh Péter Mikola

Petrozsényi Nagy Pál

Polgár Julianna

Radmila Marković 

S. Szabó István

Szalay' Netala' László 

Szmolka Sándor

Stolmár Aladár

T. K. Faber

Tóth János Janus

 Turcsány Péter

Urbán-Szabó Béla

Varga Árpád

Vasi Ferenc Zoltán allen

Váczy Jépont Tamás

* * *

közzétettek'

'csángó 'építészet 'erdélyi

'földrajz 'internet 'interjú

'irodalom 'képzőművészet

'kritika  'közlemény

'műfordítás 'politika

'riport 'társadalom

'természet  'történelem

'tudomány 'vendégíró

'vers 'vicc



 

 

 

 
 
Szerkesztői üzenetek
/

A webhely firefox alatt működik optimálisan, és flash player is szükséges!


Kérem szerzőinket, hogy - akinek nem esik nehezére - bejegyzését ossza meg közösségi.oldalakon (facebook, stb.) a látogatottságunk növelése érdekében. Köszönöm!


Észrevettem, hogy néhányatoknak apróbb nehézsége van a feltöltéssel, azok írását javítom, persze tiszteletben tartva az eredeti tartalmat, betűtípust.


Üzenem minden kedves regisztráltnak, hogy  törvénybe ütköző bejegyzéseken kívül más tartalmat, hozzászólást nem moderálok!


Továbbá: ez nem íróóriások, zsenik kizárólagos portálja, szívesen látok amatőr szerzőket is, kérem ezt figyelembe venni.


Tisztelettel, barátsággal hívom azokat az amerikai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki olvasóinkat, akik bármely profilunkba vágó műfajban jeleskednek, hogy legyenek munkatársaink, regisztráljanak portálunkon.


Ha valaki az oldalsávokon, a fejlécen, vagy a láblécen szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el

kkepes@gmail.com

címre.


 

 

 

 
Bagoly mondja...

 Az a regisztrált, aki nem tudja visszatartani az agymenését, a képre kattintva írjon egy mondatot.


 

 

 
BlogPlusz:
Friss bejegyzések
2023.12.07. 19:30
2023.07.09. 11:52
2023.04.08. 08:25
2023.02.12. 19:29
2022.12.24. 10:59
2022.10.26. 18:09
2022.09.17. 18:47
2022.05.22. 20:31
2022.04.09. 19:47
2022.01.13. 20:21
2021.12.04. 20:46
2021.11.28. 18:56
2021.10.06. 10:27
2021.09.25. 20:59
2021.07.26. 20:59
2021.07.24. 23:36
2021.07.24. 19:21
2021.07.11. 09:34
2021.07.06. 00:11
2021.03.11. 17:59
Friss hozzászólások
 
Live Traffic Feed
 


 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre