Elvileg Krisztus után 33-ban Krisztus meghalt 33 évvel születése után. A dolog nem ilyen egyszerű. A történészek szerint Krisztus valamikor Krisztus előtt 7-ben született, de nyílván akkoriban semmi ilyesmiről nem beszéltek. Sőt 100-ban, 200-ban, vagy 300-ban sem mondták azt, hogy márpedig most Kr.u. 100-at, 200-at, vagy 300-at írunk. Ekkoriban a Római Birodalom volt a világ meghatározó hatalma és kultúrája, ahol Rémustól és Romulustól számolták az időt, vagyis kb. 753-at írtak, amikor Krisztus megszületett és kb. 1077-et, amikor Nagy Konstantin császár államvallássá emelte a rohamosan terjedő kereszténységet (324 évvel Krisztus születése után.)
Mikor volt az a pont, amikor először kimondták, hogy Krisztus után ennyi év telt el tehát ennyit írunk? Létezett-e olyan uralkodó, vagy pápa, aki megszüntette a római időszámítást és Krisztus születésétől kezdte számolni az időt? Mindenki teljesen természetesnek veszi, hogy jelen pillanatban Krisztus után 2010-et írunk, de vajon tényleg ez a pontos szám?
A nyomozást valahol a sötét középkornál kell kezdeni. Azt tudjuk, hogy mai pontos naptárunkat XIII. Gergely pápának köszönhetjük, aki 1582-ben fogadtatta el a Gergely naptárat, Aloysius Lilius doktor javaslatára a Julián naptár kis módosításával. A Gergely naptár életbe lépésekor 1582 október 4-ei csütörtököt október 15 péntek követte. Eddig a pontig nem volt teljesen pontos az évek számolása. A Római Birodalom fennállása alatt, vagyis az ókor végén még a római időszámítás volt érvényben, amit a Római Birodalom bukása után a zűrzavaros népvándorlás korában szépen abbahagytak. Olyan, családias időszámításra kell innentől gondolni mint pl.: - Az illető személy született Szent Gergely pápa uralkodásának 2. évében stb. - amit a sírfeliratok árulnak el. A dolgot bonyolítja egy új elmélet, melyet Heribert Illig német szerző tett közzé „Kitalált középkor” című könyvében 1998-ban. Az elmélet lényege röviden annyi, hogy a Krisztus után 614-től 911-ig terjedő közel 300 év soha nem létezett csupán kitalálták. A csalás III. Ottó német-római császár (996-1002) és II. Szilveszter pápa (999-1003) műve volt azzal a céllal, hogy uralmuk az ezredfordulóra essék. Az történelmi tény, hogy csak Kr.u. 1000-ben jutott el Európa oda, hogy mindenütt Krisztustól számolják az időt.
Hivatalosan úgy tartják, hogy az 500-545-ig Rómában élt szerzetes Dionysius Exiguus volt az első ember, aki az éveket Jézus születésétől számolta. Krisztus születését kis tévedéssel Róma alapításának 754. évében határozta meg, ő maga pedig a gyanúsan kerek Krisztus utáni 500-ban született. A probléma csak az, hogy meghatározása csak egyházi körökben terjedt el, senki mást nem érdekelt. A keresztény időszámítás még több száz évvel a halála után sem honosodott meg széles körben. Nagy Károly síremlékén (aki Illig elmélete szerint nem is létezett) már az áll, hogy: meghalt Krisztus után 814-ben. Információk vannak arra vonatkozólag, hogy a London melletti Chelseaben zsinatot hívtak össze a Krisztus születésétől számított idő meghatározására. A probléma megoldása azonban zavarba, hozta az összegyűlteket, mert egyetlen nyugati uralkodó sem számolta Krisztustól az időt. A megoldást végül a bizánci császárok számításai szolgáltatták, akik viszonylag megbízhatóan számolták a császárok uralkodási idejét. A matematikai műveletek után kijött a bűvös 783-as szám. A zsinat tagjai meghatározták, hogy az év, amelyben élnek az a Krisztus utáni 783-as év. A mai időszámításunk ez alapján tehát a bizánci kronológiára épül, csak sajnos a számításokban hemzsegnek a hibák.

zegorias rovata (zegorias.virtus.hu)