IBN RUSZTA arab lexikografus és földrajzíró 930 táján írja
"A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul
harcba... A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok
szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű
emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit
kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való.
Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel
berakottak."

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911)
"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a
hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és
pompakedvelők."

LOTHARINGIAI REGINO apát Világkrónikájában (908) írta a magyarokról
"A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen...
karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket
olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet
védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva
hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre."

FRUILI BERENGAR (845-924) itáliai király (887-915), utolsó szent római
császár (915-924) lombardiai követe a magyarokról 921-ben
Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani!
Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó
lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és
bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg!
Legyőzhetetlenek.

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196)
"A magyarok becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... Nem
szeretik a sok beszédet."

Lengyel krónikás
"Kálmán saját korának valamennyi uralkodóját felülmúlta tudományával."
Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja
"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi
kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb
bőséggel adtak..."

PRÁGAI KOZMA cseh püspök Könyves Kálmán idején Magyarországon
tartózkodott. 1110-ben írja krónikájában
"A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban
diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni"

GARDEZI perzsa író, 1050. körül
"A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes
selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt
kedvelők."

PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk
(1196-1204) udvarában és így írt hazánkról
"Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre
királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és
szolgákat."

BERNARDUS I AYGLIER (1216-1282) francia születésü Monte Cassino-I apát
(1263-1282) 1269-ben írja
"A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon,
keleten mozdulni senki nem mer."

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári
diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében
"Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője."

CARDAILHAC JÁNOS alexandriai pátriárka így jellemezte Nagy Lajos
magyar királyt (1342-1382), akit személyesen ismert
"Isten a tanúm, hogy nem ismerek oly nagy és hatalmas uralkodót, aki
oly alázatosan és szerényen viselkednék, és becsülete megsértése
nélkül annyira óhajtaná a közbékét és nyugalmat."

II. MURAD szultán (1404-1451) kijelentette
"Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak."

ENEA SILVIO PICCOLOMINI (1405-1464) a későbbi II. Pius pápa 1444-ben
levélben írja Széchy Dénes esztergomi érsek primásnak (1440-1465)
"Minden joguk megvan a magyaroknak visszakövetelni a koronát, mert a
magyar királyság archiregnum."
(Archiregnum főkirályságot, őskirályságot jelent)

BONFINI (1425-1502)
"Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve
mindkét nem szemérmének megfertőztetését, melyet otthon úgy, mint a
táborban kerülték."

MARZIO GALEOTTO (1427-1497) és ANTONIO BONFINI (1425-1502) olasz
humanisták mindketten azt írják
Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a
Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet
veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a
hal-áldás, nagymennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.

JEAN LEMAIRE DE BELGES francia író 1511-ben írja
"Magyarország a kereszténység védőbástyája."

ROBERT JOHNSON angol 1616-ban
"Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és
az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény
államok együttvéve."

MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben
"A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes
bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki".

MILTON (1608-1674), az Elveszett Paradicsom szerzője
"Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális
kapcsolat áll fenn."

SAVOYAI JENŐ (Eugene de Savoie-Carignan) herceg (1663-1736) francia
születésü osztrák hadvezér és államférfi, a magyarokról
"Ha győznek, az a mi győzelmünk Európáé -, ha vesztenek, az az ő
szerencsétlenségük."

MONTESQIEU (1648-1755)
"A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről,
hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van."

CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORD gróf (1754-1838) francia
államférfi, diplomata mondta Napoleonnak
"Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és
büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük amit
akarsz."

NAPOLÉON BONAPARTE /Napoleone di Buonaparte/ (1769-1821) hadvezér,
politikus, francia császár olasz nemesi családból származó, korsikai
születésű francia 1809-ben írta hozzánk magyarokhoz intézett
kiáltványában a győri csata előtt
"Dicső származástok régiségével méltán büszkélkedhettek..."

JULES MICHELET (1798-1874)
"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság
arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt
leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás
leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek
hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít
minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."

EDUARD SAYOUS (1842-1898)
"A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a
szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak,
először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn
tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához."

G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja
"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az
alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879)
"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb
fel fog támadni."

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben
"Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az,
ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája."

VICTOR HUGO (1802-1885)
"Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a
szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában.
Magyarország a hősiesség megtestesülése."

BISMARCK német kancellár (1815-1898)
"Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik."

TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben
Magyarországon tett látogatásakor kijelentette
"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

ELISÉE RECLUS (1837-1916)
"Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi
egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik
legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok
sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet
fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában."

PAUL TOPINARD antropológus, 1881-ben kiadott első antropológiai
kézikönyvében írja
"Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé
tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól
megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres
bőrszínűek, barna hajúak és szeműek,... anthropológiai szempontból az
eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..."

HANS NORMAN 1883
"Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok... jó
alkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból
faragottak... szemeik tüzesek".

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja
"Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára."

PAYOT
"Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei
összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész
sérelme nélkül."

RENÉ GROUSSET (1885-1952) francia történész, szakterülete Ázsia és a Kelet
"Magyarország Európa előőrse volt Ázsia felé. Árpád országának a
kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a
Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az ő hősies
ellenállása kényszerítette megállásra a törököt."

D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban
"Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a
Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi
megcsonkítottja Magyarország."

G. FERRERO olasz történetíró (1871-1942)
"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység,
évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által
összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem
bonthat."

I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta
"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar
népnek jutott a leggonoszabb sors."

Szent PIO született FRENCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus
szerzetes jövendölése
"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű
madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában
páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk
nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan
nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne
erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

LORD SYDENHAM, az angol felsőház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja
"A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet,
amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van
bezárva."

LEON TAPIER
"Európa nem ismerte fel idejében a szolidaritás fontosságát
Magyarországgal szemben, melyre a török ellen folytatott háborúk
teljes súlya nehezedett. A magyar nemesség a kereszténység lovagja
szerepét töltötte be. A 12-15. századokban Magyarország
bebizonyította, hogy azonos szinten áll Európa nagy államaival."

ARCHIBALD CARY COOLIDGE professzor (1866-1928), aki politikailag és
történelmileg jól ismerte Közép-Európát, 1919, január 19-én Woodrow
Wilson amerikai elnöknek jelentve javasolta a Trianoni békeparanccsal
kapcsolatban Magyarország gazdasági egységének megtartását, ellenezve
Erdély elszakítását
"Egy ezer éves egységes országra erőszakolni, elfogadtatni ilyen
elrendezést, mint véglegest, a jövőt gyűlöletre, harcra és viszályra
kárhoztatná, valószínűsítené egy katonai jellegű konfrontáció
létrejöttét belátható időn belül." (Javaslatát a konferencia nem
fogadta el.)

LORD ROTHERMERE 1927. június 27-én a Daily Mailben írja
"Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa
békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet
létrehozták, a jövő háború magvait hintették el."

ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál (Afrika) költő 1962-ben arról számol be
"Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar
szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen
hallottak."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954)
Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:
"Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobeldíjas író 1957. október 23-án
tartott beszédéből részlet
"A magyarok vére. Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a
magyar nép újra fegyvert fogjon, bevésse magát egy eltiprásra ítélt
felkelésbe, - a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék
sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi
papucsát, mint a futball szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után.
Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével
gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a
szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma
ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásnak
visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az
elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző
ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi
hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás
megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam
mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt. A
legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és
igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esdendőben.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét
eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia s ez
a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz,
ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket
adták, és soha, sehol, - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell
kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket,
megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő
Európában.
A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen
bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb
értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben
osztoztunk, - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és
száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell
érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap
alatt visszaadták nekünk!"

ZBIGNIEW KAZIMIERZ BRZEZINSZKI amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a
70-es években leírta
"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell
foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba
vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy
Földünk élőlény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében
található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a
Föld szívcsakrája.)

XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB, az 1980-as évek
második felében kinyilatkozta
"a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van."
2006. október 11-én Prágában a Dalai Láma üzente a magyaroknak
"Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a
demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által
eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és
megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez
azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is,
bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy
elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell
maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást
jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagymúltú nemzet fényes
jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban
gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a
közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra
különösen igaz - elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes.
Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm."

HELMUT KOHL német konzervatív politikus, kancellár 1982-1998-ig
"A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és
a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki."

HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július
31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban
"A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal
szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek
kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin
számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű,
veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A
Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató
szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot
küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a
magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a
számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel díjakat nyernek,
kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje."

ISAAC ASIMOV egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk:
"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a
földön: emberek és magyarok."
Az Európai Unió előrelátása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta
akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis
Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés
országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába,
hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a
magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék
leszármazottai, akik a Marsról érkeztek?
Csak így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a
computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb
találmányokat.
Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan
nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet
tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz.
Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt
gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy
talán a Marsról jövünk."

Nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért.
"Most vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."

TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája
magyarországi tartózkodása idején (2007) így szólt a magyarokhoz
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek
nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi,
lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A
világ szívcsakrája az Önök örszágában, a Pilisben található. Ez a
spirituális megújulás már megindult Önöknél!"

JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 1989-től kölni érsek, Budapesten,
2009. augusztus 20-án mondta szentbeszédében
"Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban
és szükségben megerősödött népre, amely soha nem hagyta magát
legyőzni... Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a
nyugateurópai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az
állam én vagyok. Ő országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy
fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az
embereknek, akiket rá, mint intézőre biztak. Ha ez a fajta
államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az
európai Kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna .
Szent István királyi házába vette Máriát. Ő és honfitársai pedig Mária
testvérei és Jézus tanítványai lettek. Ez Magyarországnak olyan
méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha."