Néhányan a Szalon munkatársai közül (infó: egérrávitel a képre)

 
 

 

 

 

 

 

 

 
 
Bejelentkezés:
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 


 

 

Kedves Látogatónk! Hálásak vagyunk a bejegyzések olvasására szánt idejéért!


Bookmark and Share

 
Látogatottság:
Indulás: 2010-07-05
 

A porból kiáltok!

Ne nézzetek

rám ferde szemmel,

tele van a lelkem félelemmel,

és nem vagyok más

csak egy ember,

sem szentéletű,

sem gazember.

Nem vagyok

pogány mint vazúl,

csak a föld porából gyúrt az Úr,

néha keservesen sírok,

néha buta verseket írok,

néha szeretnék még élni,

máskor a túlvilágra lépni.

De lelkemben halkan

cseng az ének

"szeretném ha szeretnének

s lennék valakié!"

 

Katt a képekre!

 

 
Bloggereink

 

 

 

Munkatársaink honlapjai, blogjai

 

 

 

 Baráti blogok:

 
Finom sütemények blogja!

 
Szalonunk a Facebookon

 


Jépont honlapja,

blogjai


Irodalmi portálok


Dudás Sándor képei





 

Váczy J. Tamás est 1992. Hatvan

 

 
Pályázati hírdoboz

 

 

 
Szabad Szalon
 
Linkajánló:
 
Felíratkozás hírlevélre
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Blogajánló

 

 

 

A nap vicce

 

 

Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Blogoldal: ide lehet tartalmat feltölteni, írni!

A versfordítás problémái a 21. század elején

2010.12.01. 07:52, Csordás László
Címkék: csordás

 


A 21. századi egységesülési folyamat (globalizáció) miatt a műfordítás elmélete és gyakorlata, a történetiség, kánonképzés mibenléte mellett, kortárs irodalmunkban előtérbe került[1]. Így az alábbi elméleti kérdéseket körüljáró tanulmányommal szeretném felhívni a figyelmet a versfordítás lehetőségeire, jelentőségére és kultúrateremtő szerepére, Kárpátaljára is kitérve végül.
 
Hogyan definiálhatjuk a műfordítást? Ha posztmodernül állunk a fogalomhoz, akkor így: műfordítás az, amit elfogadunk annak. Felmerül továbbá a kérdés: mit fogadhatunk el műfordításként? Véleményem szerint: egy szépirodalmi mű művészi átültetését más nyelvre[2]. Ám, ha a művésziséget vesszük alapul egy irodalmi mű fordításában, önkéntelenül is ellentmondásokba keveredünk, és rögtön megfogalmazódik bennünk a fordíthatóság, ill. a nyelvhezkötöttség problémája.
 

1. lehet-e verset fordítani?
 
A nemleges választ mindannyian ismerjük: egy fordító lehetetlenre vállalkozik, mivel két nyelv és kultúra között akkora különbségek vannak, hogy lehetetlen tökéletesen tolmácsolni egy vers hangulati, formai és tartalmi egységét a különféle asszociatív viszonyok sérülése nélkül[3]. A kissé kitérő választ ennek ellenére el kell fogadnunk: muszáj.
 
Egy átlagember ma anyanyelvén kívül jó esetben két-három idegen nyelvet birtokol. Ezeken szépirodalmi művek többé-kevésbé élvezhető befogadására képes. De, ahogy Szabó Lőrinc mondja: „Egyszer minden nyelvtudás véget ér, (…) biztosan rászorulunk a tolmácsra”[4]. Ennek okán jegyzi meg Vas István, hogy „a fordítás történelmünknek mindig komoly ügye volt”[5]. Ekképpen a versfordítás kultúrkényszere nem ütközhet kétségbe.
 
2. beszélhetünk-e fordítói hűségről?
 
A válasz nem egyszerű. Bizonyára sokan ismerik Benetto Croce elhíresült hasonlatát, miszerint: „A fordítások olyanok, mint a nők, vannak közöttük csúnyácskák, melyek hűségesek, és vannak közöttük hűtlenek, de gyönyö­rűek”. Természetesen, mint minden hasonlat, ez is sántít kissé. Akadnak, akik a forma- és tartalomhű versfordítások mellett törnek lándzsát, mások teljesen megkérdőjelezik a hűség lehetőségét. Már Kazinczy, Arany korában is felvetődött ez a probléma, a Nyugatosoknak két tábora alakult ki, és a kérdés, úgy látszik, ma is éles vitákat szül[6]. Személy szerint középtájon helyezkedem el ebben a disputában, mert igazat kell adnom a kétkedőknek (pl. Kosztolányi Dezső, Szegedy-Maszák Mihály, Kulcsár Szabó Ernő): a ragaszkodás a forma- és tartalomátmentéshez még nem jelent hűséget. Rabindranath Tagore példának okáért, bengáli nyelven írt kötött formájú verseit maga fordította angolra szabadversként, és nem merném kijelenteni, hogy hűtlen lett volna önmagához. Persze joggal visszakozhatunk is, mondván: Dante Isteni színjátéka tercinák nélkül nem hiteles, és egy ilyen fordítás rendkívül sokat veszítene az eredeti mű többletjelentéséből[7]. Az igazság az, hogy minden esetben a fordító dönti el, mennyire él a költői szabadsággal. Tény azonban: a formahűség része versfordítói hagyományunknak (szemben mondjuk a francia hagyományokkal). Azonban ahhoz, hogy fordítói hűségről beszéljünk, kell valami többlet, ami tulajdonképpen a fordítást egyszerre hű és művészi magyar verssé teszi. Ez pedig a lelki hűség.
 
Itt merülhet fel egy újabb fogalom, az ún. szép hűtlen elnevezés. A műfordításkritikában szép hűtlennek nevezzük az olyan fordítót, aki átültetésébe új fogalmakat, mozzanatokat, esetleg kis jeleneteket költ, mondhatni: a saját képére faragja az idegen költőket[8]. Hagyományosan Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád adaptációit soroljuk ide. A fogalmat természetesen nem szabad mereven értelmeznünk, mert ha elfogadjuk, hogy a fordítás (újra)alkotás, a költőnek mindenképp bele kell tennie átköltésébe saját egyéniségéből valamit[9]. Kulcsár Szabó Ernő véleménye szerint a műfordítás akkor létezik, ha „a puszta közvetítés helyzetéből vissza tud térni az irodalomba, a nyelvi beszéd művészetébe”. Beláthatjuk, hogy „a műfordítás gyakorlata nem azonosítható sem az „értelemátmentő” rekonstrukció, sem pedig a „tónusmegőrző” egyénítés technikáival”[10] (kiemelések tőlem). Ilyen alapon mindenképp újra kell értelmeznünk a szép hűtlenek fogalmát, mert a tartalom- és formahűség eszménye ma már meghaladottnak számít.
 
 
3. a fordítói alázat
 
Mennyire érvényesülhet egy fordításban a fordító egyénisége? Magától értetődik, hogy teljes mértékben nem adható vissza egy idegen individuum, aki egészen más környezetben nevelkedett, és nem véletlenül születtek művei egy bizonyos nyelven. A fordító tehát itt is saját intuícióira van bízva. Babits szerint: „[a] műfordítás kétségtelenül úgy jó, ha nem venni észre rajta, hogy fordítás”[11]. Ilyen értelemben igaza van Babitsnak, mert ha túlzottan ragaszkodunk az eredeti vers mondatfűzéséhez, kifejezéseinek szószerinti fordításához, hangzásához, a magyar olvasó idegenkedve veszi kézbe a munkát, és elképzelhetetlen a diskurzus létrejötte befogadó és a magyar szöveg között.
 
Láthatjuk, hogy egy vers fordítása sosem egyenértékű az eredeti művel. Nem beszélhetünk végleges adaptációkról sem, mivel minden értelmezés egy adott költemény újabb horizontját hozza előtérbe, ezzel is gazdagítva a befogadó nyelvet és kultúrát. Ebben a felfogásban egy mű fordítása nem az eredeti művet helyettesíti, hanem az eredeti mellett létezik, mint önálló értelmezés.
 
Bár a szkeptikusok nem hisznek a fordítói alázatban, azért szeretnék néhány szót szólni róla. Egy jó fordító tisztában van azzal, hogy csak szolga lehet, akitől megkövetelik az alázatot, így nem célja saját egyéniségének ráerőltesse a világirodalomra, sokkal inkább azt tartja szem előtt, hogy lelki arculatán átszűrve minél többet átmentsen az eredeti alkotás művésziségéből. Ha elfogadjuk, hogy minden emberben létezik valamilyen közös humánum, a fordító feltárja az idegen szöveg alapján ezt a mélységet, majd érdeklődéssel, alázattal, olykor hűtlenséggel magyarítja a poémát, hogy beilleszkedjen irodalmi hagyományunkba.
 
Kitekintés Kárpátaljára
 
Kárpátalja magyar nyelvű irodalma adós az ukrán költészet tolmácsolása terén mind az anyaországi, mind pedig az ukrán irodalomnak. Kortárs ukrán költők művészi igényű magyar adaptációja, egy-két ritka kivételtől eltekintve, nem igazán fellelhető. Az ukrán klasszikusok újrafordítása is elengedhetetlen, nem csak azért, mert a magyarországi műfordítók többsége nyersfordítás és/vagy közvetítő nyelv (orosz) igénybevételével dolgozott, hanem mert a ma emberének mást mond egy klasszikus, mint az előző század (különböző ideológiai előfeltevésektől sem mentes) fordítójának, befogadójának mondhatott. A probléma viszont könnyen orvosolható: szükség van egy nagyobb terjedelmű, kétnyelvű antológiára. Ez a bilingvis gyűjtemény esztétikai és művészi jelentősége mellett gyakorlati célt is szolgálna: a Kárpátalján élő magyar kisebbség elmélyülését tenné lehetővé az ukrán költészetben, így segítve a párbeszéd kialakulását két nép, két kultúra között.
 
 
Ajánlott szakirodalom:
 
Szegedy-Maszák Mihály. Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. században. (2004. febr. 23.) (link: http://www.mindentudas.hu/szegedy/index.html)
Szegedy-Maszák Mihály. Fordítás és kánon. (link: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/lit/fordit.htm)
Vas István. Az ismeretlen isten. Tanulmányok / 1934-1973. – Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974
Szekfű András. Műfordítás. In. Király István (Főszerk.:).Világirodalmi lexikon. 8. kötet. – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1982. – 676-678. o.
Kulcsár Szabó Ernő. A fordítás "antihumanizmusa" mint az önmegértés új történeti alakzata (link: http://epa.oszk.hu/00000/00002/00035/kulcsar.html)
Rába György. Szép hűtlenek (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai). – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1969
Babits Mihály. Esszék, tanulmányok. 1-2. köt. (link: http://mek.oszk.hu/05200/05258)
Szabó Lőrinc. A műfordítás öröme. In. Szabó Lőrinc. Emlékezések és publicisztikai írások (link: http://dia.pool.pim.hu/xhtml/szabo_lorinc/Szabo_Lorinc-Emlekezesek_es_publicisztikai_irasok.xhtml)
Szekfű András–Szerdahelyi István. Adaptáció. In. Király István (Főszerk.:). Világirodalmi lexikon. 1. kötet. – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1992. – 57-58. o.


Hivatkozások:

[1] Szegedy-Maszák Mihály. Nemzeti irodalom és világirodalom a 21. században (2004. febr. 23.) (link: http://www.mindentudas.hu/szegedy/index.html )
[2] Vö. Alföldy Jenő. Irodalmi fogalomtár. – Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. – 178. o.
[3] Ide tartozik még a nyelvjárás, a régies nyelvezet, a frazémák, a szleng, az inter/kontextualitás, allúzió stb. átültethetőségének kérdése is. Vö. Kosztolányi Dezső. Lenni vagy nem lenni (link: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00484/14956.htm )
[4] Szabó Lőrinc. A műfordítás öröme. In. Emlékezések és publicisztikai írások (link: http://dia.pool.pim.hu/xhtml/szabo_lorinc/Szabo_Lorinc-Emlekezesek_es_publicisztikai_irasok.xhtml )
[5] Vas István. Jegyzetek a fordításról. In. Vas István. Az ismeretlen isten. Tanulmányok / 1934-1973. – Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974. – 561. o.
[6] Vö. Szekfű András. Műfordítás. In. Király István (Főszerk.).Világirodalmi lexikon. 8. köt. – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1982. – 677. o.
[7] Gondoljunk a tercinákból adódó szentháromság-asszociációra.
[8] Rába György. Szép hűtlenek (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai). – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1969 – 28. o.
[9] Vö. Vas István. i.m. 560. o.
[10] Kulcsár Szabó Ernő. i.m. u.o.
[11] Babits Mihály. Könyvről könyvre. In. Babits Mihály. Esszék, tanulmányok. 2. köt (link: http://mek.oszk.hu/05200/05258 )
 
Megjelent: Jubileumi kötet Lizanec Péter professzor 80. születésnapjára. - Ungvár, Patent, 2010. - 613-617. o.
2 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2010.12.03. 09:27
Cs. L.

Kedves Blanka!

Én is szívesen vennék egy kötetlen beszélgetést a műfordításról, a műfordítás elméletéről.

Nehéz ma megmondani, mi a "hűség", hiszen mondjuk egy szerelmes versnél nem biztos, hogy a tartalom, de még lehet, hogy a forma sem annyira fontos, mint egy hangulat, amit hitelesen kell átültetni. Az utóbbi időben elég sok Ahmatovát fordítottam, de általában teljesen új magyar szöveget írtam az orosz eredeti helyett (és többen mondták, hogy nagyon hiteles). Itt lép képbe az, hogy "ha a művésziséget vesszük alapul egy irodalmi mű fordításában, önkéntelenül is ellentmondásokba keveredünk, és rögtön megfogalmazódik bennünk a fordíthatóság, ill. a nyelvhezkötöttség problémája".

Ennek ellenére szerintem is lehet törekedni azért valamilyen hűségre, de ez már alkattól is függ.

Idézet
2010.12.02. 01:41
blanka


Laszlo... Kellemes meglepetes (rajonni, hogy a "vitapartner" a kerdes ma elo szakertoinek egyike)
Nagyon fontos tanulmany. Ha az SZSZ-en torteno publikalasanak koze van eszmecserenkhez, akkor mindezt megtiszteltetesnek veszem.
Ennek ellenere egy betut se kivanok valtoztatni az altalam korabban elmondottakon.
Ugytunik, nem alltam tul messze az igazsagtol, amikor azt mondtam, hogy ha elindulna is a vita annak targya csak a muforditas fogalmanak definialasa lehetne.

Az 1. pontban leirtakkal betu szerint egyetertek, es altalaban az egesz tanulmannyal. A temarol szavakban lefolytatott kommunikacio nagy elmeny lenne. Eszembe se jutna megprobalni "osszefoglalni" az itt leirtakat, hiszen Te azt megtetted. De egy gondolatot megkockaztatnek (a tanulmany olvasasakor szuleto tobb millio kozul). A fogalom, amit Te (vagy a muforditoi zsargon) "forditoi alazat" -nak nevez, lehet, hogy nem hangzana olyan ijesztoen, ha (mondjuk) forditoi husegnek, vagy tiszteletnek neveznenk.
     Gondolom, egyetertunk abban, hogy egy muforditasnal az olvaso egyik lehetosege a mu alkotoja szemelyisegenek a megismerese. A mufordito legtobbszor egy masik kolto, es keves halandonak van ezen a vilagon tobb lehetosege onmaga kifejezesere, mint egy koltonek. Ha ez igaz, akkor talan tarthat egy rovid szunetet (a forditas idotartamara) az onkifejezes vegetnemero folyamataban...

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 

 <-Kezdő old.  Utolsó old.->

 
Feltöltés: Bejelentkezés után középen az Új blogbejegyzésre kell kattintani
 
 
Navigáció
 

 

 Vendégírók blogja  

  English blog  

  Bejegyzések  

  Galériák  

  Vendégkönyv  

 Regisek fotói  

  Levélküldő

 Rekámoldal

 Fórum (Itt lehet véleményezni a bejegyzéseket!)


 

 
 
Menü
 

 


Feltöltési minitanfolyam


A cimkézésről


 Cimkézettek:

(Bármelyik névre kattintva az illető szerző minden bejegyzése megjelenik!)

abububerczy

Áron Attila

Balla D. Károly

Bátai Tibor

 Boér Péter Pál

Bogdán József

Csárádi Edit 

Császár László

 Csordás László

Dudás Sándor

Fabó Kinga

Faludi Éva

Faludy György

Farmosi László 

 Kepes Károly

Kodrán Erzsébet

Kun Éva   

Láng Judit

Németh Péter Mikola

Petrozsényi Nagy Pál

Polgár Julianna

Radmila Marković 

S. Szabó István

Szalay' Netala' László 

Szmolka Sándor

Stolmár Aladár

T. K. Faber

Tóth János Janus

 Turcsány Péter

Urbán-Szabó Béla

Varga Árpád

Vasi Ferenc Zoltán allen

Váczy Jépont Tamás

* * *

közzétettek'

'csángó 'építészet 'erdélyi

'földrajz 'internet 'interjú

'irodalom 'képzőművészet

'kritika  'közlemény

'műfordítás 'politika

'riport 'társadalom

'természet  'történelem

'tudomány 'vendégíró

'vers 'vicc



 

 

 

 
 
Szerkesztői üzenetek
/

A webhely firefox alatt működik optimálisan, és flash player is szükséges!


Kérem szerzőinket, hogy - akinek nem esik nehezére - bejegyzését ossza meg közösségi.oldalakon (facebook, stb.) a látogatottságunk növelése érdekében. Köszönöm!


Észrevettem, hogy néhányatoknak apróbb nehézsége van a feltöltéssel, azok írását javítom, persze tiszteletben tartva az eredeti tartalmat, betűtípust.


Üzenem minden kedves regisztráltnak, hogy  törvénybe ütköző bejegyzéseken kívül más tartalmat, hozzászólást nem moderálok!


Továbbá: ez nem íróóriások, zsenik kizárólagos portálja, szívesen látok amatőr szerzőket is, kérem ezt figyelembe venni.


Tisztelettel, barátsággal hívom azokat az amerikai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki olvasóinkat, akik bármely profilunkba vágó műfajban jeleskednek, hogy legyenek munkatársaink, regisztráljanak portálunkon.


Ha valaki az oldalsávokon, a fejlécen, vagy a láblécen szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el

kkepes@gmail.com

címre.


 

 

 

 
Bagoly mondja...

 Az a regisztrált, aki nem tudja visszatartani az agymenését, a képre kattintva írjon egy mondatot.


 

 

 
BlogPlusz:
Friss bejegyzések
2023.12.07. 19:30
2023.07.09. 11:52
2023.04.08. 08:25
2023.02.12. 19:29
2022.12.24. 10:59
2022.10.26. 18:09
2022.09.17. 18:47
2022.05.22. 20:31
2022.04.09. 19:47
2022.01.13. 20:21
2021.12.04. 20:46
2021.11.28. 18:56
2021.10.06. 10:27
2021.09.25. 20:59
2021.07.26. 20:59
2021.07.24. 23:36
2021.07.24. 19:21
2021.07.11. 09:34
2021.07.06. 00:11
2021.03.11. 17:59
Friss hozzászólások
 
Live Traffic Feed
 


 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre