Néhányan a Szalon munkatársai közül (infó: egérrávitel a képre)

 
 

 

 

 

 

 

 

 
 
Bejelentkezés:
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 


 

 

Kedves Látogatónk! Hálásak vagyunk a bejegyzések olvasására szánt idejéért!


Bookmark and Share

 
Látogatottság:
Indulás: 2010-07-05
 

A porból kiáltok!

Ne nézzetek

rám ferde szemmel,

tele van a lelkem félelemmel,

és nem vagyok más

csak egy ember,

sem szentéletű,

sem gazember.

Nem vagyok

pogány mint vazúl,

csak a föld porából gyúrt az Úr,

néha keservesen sírok,

néha buta verseket írok,

néha szeretnék még élni,

máskor a túlvilágra lépni.

De lelkemben halkan

cseng az ének

"szeretném ha szeretnének

s lennék valakié!"

 

Katt a képekre!

 

 
Bloggereink

 

 

 

Munkatársaink honlapjai, blogjai

 

 

 

 Baráti blogok:

 
Finom sütemények blogja!

 
Szalonunk a Facebookon

 


Jépont honlapja,

blogjai


Irodalmi portálok


Dudás Sándor képei





 

Váczy J. Tamás est 1992. Hatvan

 

 
Pályázati hírdoboz

 

 

 
Szabad Szalon
 
Linkajánló:
 
Felíratkozás hírlevélre
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Blogajánló

 

 

 

A nap vicce

 

 

Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Blogoldal: ide lehet tartalmat feltölteni, írni!

Lajibá - Küsdeg Nyüszkölések (részlet)

2010.12.04. 18:29, -esKá-
Címkék: erdéyi irodalom

Lajibá


Ötödik rész, azaz:
Ott es valánk, ahol a törvént kéne hogy csinálják, s erőst elszomorodónk

Szini Lajos (Laji bá') Gyergyószárhegyen született 1891. július 2-án, ott is temették 1933 júniusában. Tájnyelven írt elbeszéléseiben a székely ember páratlanul érdekes észjárásának állít maradandó és humoros emléket.
Előadja: Dunai Bernadett
>>video<<

Forrás:>>Magyar Vers<<

 

Minekutánna a feredőből nagynehezen hazaeregelénk, bémenénk a vendéglőbe, oztán aszontam, aggyanak valami ételfélit. Kávét adának, esment kalácst, s evel enni keztünk. Nagyhamar készen es vó'tunk, oztán indultunk felfelé a garádicson.
- Valamerre ejisze mennyünk el - fordula hezzám Káruj - amig elérkezik a délebéd üdeje, `sze' honn es mi'csinálunk?
- Jól beszélsz - felelém - de hová?
- Hát mennyünk a zországházba - fojtatám - ahol a törvént riktojják, hadd lám, mit tunnak.
- E' ma' teszi - montam - ugy es rég szerettem vóna odamenni.
Aval megálliték egy urt, amejik mellettünk vigyázkoda.
- Hogy' lehetne - kérdém - innőt leghamarébb a zországházba menni?
- Biztost nem tudok - felelé - met én es idegen vagyok, hanem legjobb leszen, ha kijetek elmennek a körutig, oztán ott felcsiperednek egy négyes villanyos kucsira, az eppeg ott teszi le.
- Köszönnyük - montam - a szüves tanácst - s evel nekikerekedünk, s ki a kapun.
Hat hajjanak csudát, ahogy ballogánk, előttünk egy fejérnep mene, s egy ispárgán egy denevér forma kutyához hasonlatos nyavaját vezetgete, s fel-le kapó, a mejjin végigmásztatá, s esment, hogy a zorrát a tövéhez dörgöle, letette.
- Jaj, verd meg, Jédus - kiátám - láttál-e mán ijent? Ó, bogy a zisten tegye el a dögjit, miket csinál a bolongya vele, .veer felkapja, bényálaztassa vele a zarcát, esment leteszi, s má' kapja es fel.
- A' valami madarféle - szóla Káruj.
- Nem hinném - felelém - `sze' ojan file vagyon, mind a Irnevér kutyának, szárnya penyét nincs, s farka es elig egy kicsi.
Kérgyük meg, mija? - monta Káruj. - Ereggy, kérd' meg - biztatám - ha kéváncsi vagy reja.

Káruj evel a fejérnép után fúta s megálittá, oztán én es oda.
— E' miféle állat? — kérdé.
— Mi köze vele! — veresede ki a fejérnép.
— 'Sze' nincs közöm vele — felelé Káruj — de azétt megmon'hassa, hadd mü es tuggyuk.
— E' zsebbeli kutya — monta meg.
— Oztán mivel él? — léptem közelébb.
— Tá' meg akarják venni? — fojtatá a fejérnép — met nem eladó — s evel elsirült.
— Ládd-e, beg dacos? — szóltam.
— Töllem eheti a fenye, s dacoskodhat — tótta hezza Káruj — töpöm reja a madarára.
— A' nem madar, met kutya — igazitám ki.
— Hát legyen kutya — kacaga Káruj — bolongya, aszongya, hogy zsebbéli kutya.
Evel tovébbmentünk, hát csak látom, hogy a zuton futko rásznak erre-arra a villanyos kucsik. Eppeg a négyes es ott nyüszköle egy hejt.
— Netene! — kiátám — ne, itt vagyon a mü kucsink, jere hamar.
Arra megfutamodánk, s neki. Én felcsiperkedém reja, Káruj utánnam, s mán mentünk es. Elig fértünk, de azétt esszekucorodánk a zajtóba.
— Ki jött legkésőbben? — szólala meg az, amejíknek zacskó vagyon a zódalán, s pappirosat csibbed.
— Én jövék — kijátám — s esment Káruj.
— Akkor kijetek le es szállhatnak a legközelébb lévő állomáson — monta.
— Azt métt, tan ott vagyon a zországház? — felelék meg neki.
— Nem azétt, hanem met nincsen hejj — tanyitta.
— Annak nem én vagyok a zoka — szóltam — métt nem csinálták a kucsit nagyobbra; s én nem es szállok le, abból nem esznek.
- Azt majd meglássuk — mene be a kucsiba, s evel mán meg es állottunk.
Hat csak keztek belőról jőni a zemberek, esment a zaszszonyok, s münküt lenyomának. Oztán aval csengetett valami, s indult es a kucsi. Mii csak utánna, mind a pereszlen, s esment reja csiperkedénk, de ugy hánya-vete, szinte leestünk rólla.
— Montam, hogy nincs hejj — szólala meg a kucsirendező.
— Az akkor vót — kiátám — azóta eppeg négyen szállottak le, hat ott van a ző hejjek, s ha maga sokat pólitizál másrészt, hát én beteszem hamar a zajtóját.
Erre elhallgatott s bévezete a kucsi belsejibe, s aszonta, üjjünk le, s esment, hogy hova menyünk.
— Métt kérdi? — montam.
— Met nekem tudni kell — aszongya.
— Mikor leszálltunk, megtuggya — felelém — ne legyen ojan kéváncsi természetű.
— Jó, deg én jegyet kell, hogy aggyak — nyüszköle.
— A' mán más — szóltam — hát a zországbázba menyünk. Evel két cédulát a tenyerembe nyoma, s aszonta, hogy aszongya:
—16 krajcár.
— Mi? — csudálkozék.
— A két jegy.
— Hát nem ingyen viszik a zembert? — montam — `sze' e' mán méges furcsa, akkor inkább lovaskucsin mentünk vóna, aval eddig rég ott es vónánk.
Erre kifizetém szegénnek a 16 krajcárt, `sze' ojan ehezett képű vala, oztán nyúgutton elhejjezkedénk s rejagyüték egy bőrszivarra. Jovába füstölök, hát hezzám jő a jegyadó, s aszongya:
— Itt nem szabad dohányozni.
— Hat ki dohányzik? — kérdém.
— Kijed — felelé.
— Akkor rossz szeme vagyon — montam — met én nem dohányozok, met szivarozok.
— Azt sem szabad, met az es dohányzás — erősköde.
- Mán akár szabad, akár nem, de a' szent, hogy én nem dohányozok — állapitám meg.
Erre látom, hogy nehány ember kacag, esment a zasszonyok finnyáskodnak s huzogassák a szájjokot.
— Ha' magoknak mi bajok? — szólalék meg.
— A kalauznak igaza vagyon — állott fel egye ur — ha szivarozni akar, tessék a kucsi elejire menni, a belsejébe tilos.
— Jókor mondod — felelém — `sze' mán elszíptam — s aval a bőrszivart letöpém s elnyomodám. Akkor veszem eszre, hogy `sze' áll a kucsi.
— Messze vagyon-e még a zországház? — fordulék egy becsületesebb emberhez.
— Eppeg ott állunk — feleié — ne, hol vagyon.
Látám es csakugyan a tornyajit. No leszálltunk erre, s neki. Hát biza csak egy ajtón tuttunk bemenni, tovébb nem. — Most mi' csinálsz? — montam.
— Azt én se tudom — néze széjjel Káruj — legjobb leszen, ha megkérgyük, hol vagyon a mü képviselőnk.
Vót es egy díszes gunyájú ember a zablaknál, hezza mc nénk.
— A Képviselő urt hol kapnók meg? — szóllék hezza.
— Mejiket? — kérdé — met itt sok vagyon.
— A mijénket — felelém.
— Jó, deg hova valót? — kacaga.
- A gyergyait — tanyittám.
— Aggyák ide a névcédulájokot — monta — hadd vigyem be neki.
— Hajja-e — kiáték reja — mü se tehenek, esment se Isit kók nem vagyunk. Kérje azoktól a cinkust. Jó lesz, ha sokat nem csufondároskodik, hanem kihijja a képviselő urt, met meggyűtöm a baját.
— Hát mit mongyak — jede meg — ki keresi?
— Mongya, hogy székejmagyarok, gyergyajiak — tanyittám.
Evel elment, hát csak jő küs üdő mulva vissza, s hogy kinyiccsa a zajtót, látom, jő a képviselő ur es.
- Jó napot kévánunk — köszönénk — ma' bocsánatot kérnénk, hogy kifárasztók; a' zigaz, utussóbbszor sem es szavazónk a képviselő urra, de hat ennekutánna másképpen teszünk, oztán tuttuk, hogy nem haggya el azért a székejmagyart.
— Semmi baj sincs — felele — hát mi járatba vannak?
— Szeretnők megnézni, hol riktojják a törvént — szólala meg Káruj — ha lenne szüves a képviselő ur beereszteni. — Jöjjenek utánnam — monta.
Elindulánk, hát 6 es a küs kottyeszbe vive, s kezdénk menni felfelé, de én be es huntam a szememet jó erőst. Most nem szédültem meg, s mikor megállottunk s kimásztunk be-161e, aszonta a képviselő ur, ezen a zajtón mennyünk be, oz-tán üjjünk le a többi közi, s figyejjük a dögot. Evel szüvéjesen kezet ada.
— Köszönnyük igen szépen a zutba igazitást — montam — oztán a követválasztáson mü es viszonojzuk a szüvességet —s ennekutánna a zajtón, amejiket a naccságos ur megmutata, befordulánk.
Hat a csuda szinte megöle. Egy akkora szobát látánk, mind keccer a gyitraji uj templom, de kerek vót, oztán úgy iilének benne a zemberek, mind a cirkuszba, s a fejeket mind lehajták, ejisze búsultak. A főd, amin jártunk, ződ posztófélivel vót beteregetve, esment garádicsok es vótak, s azokon ereszkedénk le a padokhoz. Egy herre le es ültünk, hát akkor látom, hogy ez emeletes szoba, met alól es vannak, esment egy-egy magosabb székbe ül, s egy szemüveges urforma furt ráz egy csengettyüt.
— Ejisze kezdik es — döfém meg Kárujt.
Mü ahol vótunk a zemeletbe, ott asszonyok es vótak, a fenye tuggya, hogy' ereszték bé őköt ide. Montam es Kárujnak:
— Ezek es jó ebédet főzhetnek, ha egész délelőtt itt töri iSköt a nyavaja.
— Ejisze azok es képviselők — felelé.
— Azok a fenyét — fojtatám — ereggy, menny el, hat hol kapsz ojan bolondokot, akik fejérnépeket válajszanak meg? -- Akkor a feleségjek a képviselőknek — szóla.
- A' mán inkább lehet — okoskodám — csak mán azt szeretném tunni, ha ezek idefenn képviselők, azok, akik odale kijábálnak, mik?
– Azt én es szeretném tunni – tótta hezza Káruj – de a' mán biztos, hogy azok, amejikek odale' vannak, nem azok, `sze' ládd-e, mijóta itt vagyunk, egyeb nincs, csak kijábálás, kacagás, hol egyik menyen ki, hol a más jő be, a' penyét, ládd-e, amejik most jöve be, ételt rág, s ügy kucorodik le a padra. Jól néznénk ki, ha ők kéne riktojják a törvént, akkor akár legyen, akár se.
– Azok ejisze a haza ellenségjei – montam – s bérekesztették őköt oda, hadd csármájjanak, oztán innőt fejürről a képviselő urak ren'be szedik őköt s leszavajják.
Felnézek, hát akkor látom, hogy a szoba teteje kerek, oz-tán gyönyörüséges képek vannak reja téve. A zódala es tiszta aranyba fényeskedik, s szines évegabiakok vannak réta. Ilit eccerre alól csendesség lesz, oztán hallom, hogy egy ember kijábálni kezd. Egy darabig azt se tuttam, mit mond, hát csak aszongya eccer:
– A magyarságnak, ha üdejibe észre nem tér, hamar vége lészen. Elposztul, szertedujják a zellenségjei.
– Szerte a zannyokot – kiáték le – de münköt egyhamar nem, tudom.
Meg többet es akarék monni, de a nagy méregtói megfogont a szóm. Ne fejjetek, gondolám, innőt fejürról minnyát ellássák a bajotokot. Szerte es nézék, de senkise szólott, met némejek kacagtak s rétam csudálkoztak.
– Ládd-e – montam Kárujnak – azok csak néznek s egy se mer szólni, bezzeg én megmondóm nekik.
Akkor látom, hogy egy katonaforma jő hezzám s megfog. – Kövejsen – aszongya.
– Métt? – kérdém.
– Met ki kell, hogy vezejsem kijedet.
– Megpróbálhassa, ha tud – felelém – én nem vétettem semmit se.
– Nem es azétt – monta – hanem künn várják.
Erre kimenék vele, s Káruj es.
– Ki vár? – csudálkozék, met senkit se láttam.
– Senkise – kacaga – csak azétt montam, hogy könyl szerrel ki tuggyam kijedet hozni.
– Métt? – kiátám.
– Azétt, met rendetlenkedett s belékiabált egy képviselő ur beszéggyibe – fojtatá.
– Hát ha a' képviselő vót – szóltam – akkor mán nincs es, hogy mit keressünk odabé, eleget láttunk s hallánk mán es; hanem a kirisztusodot, a hazugságélt még jár neked.
Evel orba verem, s erre ugy kezde kerengeni a nyavajás, mind a pujka, mikor a tókén a fejit levágják; mü penyét otthagyók, s lejövénk egy sereg garádicson, s ki.
No ezt es elmon'hassuk `honn – fordulék Kárujhoz.
– Hadd el – felelé – lesz még követválasztás, s akkor kimongyuk, hogy ott es valánk, ahol a törvént, a szegén ember védelmezőjét kéne hogy csinájják.
Egyebet nem monda, s én es hallgaték. Reja néztünk még eccer erre a gyönyörüséges házra, oztán ahogy tovébb mentünk s ledörgöltem a zsebkeszkenyövel a könyejimet, aszontam Kárujnak:
– Eccer vót egy Mátyás kiráj es, ne felejcsük el őt, s ameddig ő ezen a fődön éle, addig a szegén ember es gazdagnak érezé magát.
-------------------------------------------------------------------------------------------

Akkor már javában dúlt az (első) világháború, mikor a gyergyói havasok lábától felkerekedett ez a könyv, hogy ijesztő ellentét­képpen fényt es derűt, humort es jóságot, fenyőillatot árasszon maga körül, es ha pillanatra is, vigasztalást nyújtson, legalább múló feledést adjon a romokon síró es a jövendőtől remegő embereknek. Afféle jótékony székely mesemondás volt, amellyel a világot es önmagát áltatta Szini Lajos. Emlékszem, egymás kezéből kapkodták az emberek, hogy végre részük legyen az önkéntelen felkacagásban...
NYIRŐ JÓZSEF
Szini Lajos (Laji bá') Gyergyószárhegyen született 1891. július 2-án, ott is temették 1933 júniusában. Tájnyelven írt elbeszéléseiben a székely ember páratlanul érdekes észjárásának állít maradandó és humoros emléket.

2 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2010.12.06. 00:57
blanka

Hijjnye asztat a fundorlatos, oszt meg arany-fasszanatos
gyergya-tarto'ja't nekijje...!!!
Ha't oszta'n jo' mekriasztotta kegyelmed az urine'peket
abba a 21. sza'zadba, minthogy kend a villanyos-kocsin is
hozzafog oszt szijja a

          uram bocsa' "BO"RSZIVAR" -t

Oszt micsoda az amit kend a sza'ja'ba vesz (oszt szijja) fe'rfiember le'ttire..?
Magasbalako' ur isten fordujj el..!!!

Merhogy tuggya-e kend, hogy amit mink ittenfele' bo'rszivar" -nak
hivunk, asztat fe'rfiember nem szok a szajaba venni. Oszt ha megis,
akkor oszt nem mas nepeknek elotte (uram ne buntess) oszt kend meg
mingya' a villamoson, oszt meg buszkelkedik vele...?
hijjnye asztat a hegyentu'li ku"sdeg nyu"szko"le'sit,
ha't nem rostelli magat isten irgalma'bul..?!?   (me'gijjet ..!!! )

Idézet
2010.12.05. 09:41
mmm.

 Már régen nem éreztem ennyire őszintének  írást! Uram atyám,milyen gyönyörűséges nyelvi élmény! Kötelezővé tenném minden iskolában,hogy a mai gyerekeknek valamiféle fogalma legyen őseink nyelvéről és gondolkodásáról! MÉG,MÉG!

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 

 <-Kezdő old.  Utolsó old.->

 
Feltöltés: Bejelentkezés után középen az Új blogbejegyzésre kell kattintani
 
 
Navigáció
 

 

 Vendégírók blogja  

  English blog  

  Bejegyzések  

  Galériák  

  Vendégkönyv  

 Regisek fotói  

  Levélküldő

 Rekámoldal

 Fórum (Itt lehet véleményezni a bejegyzéseket!)


 

 
 
Menü
 

 


Feltöltési minitanfolyam


A cimkézésről


 Cimkézettek:

(Bármelyik névre kattintva az illető szerző minden bejegyzése megjelenik!)

abububerczy

Áron Attila

Balla D. Károly

Bátai Tibor

 Boér Péter Pál

Bogdán József

Csárádi Edit 

Császár László

 Csordás László

Dudás Sándor

Fabó Kinga

Faludi Éva

Faludy György

Farmosi László 

 Kepes Károly

Kodrán Erzsébet

Kun Éva   

Láng Judit

Németh Péter Mikola

Petrozsényi Nagy Pál

Polgár Julianna

Radmila Marković 

S. Szabó István

Szalay' Netala' László 

Szmolka Sándor

Stolmár Aladár

T. K. Faber

Tóth János Janus

 Turcsány Péter

Urbán-Szabó Béla

Varga Árpád

Vasi Ferenc Zoltán allen

Váczy Jépont Tamás

* * *

közzétettek'

'csángó 'építészet 'erdélyi

'földrajz 'internet 'interjú

'irodalom 'képzőművészet

'kritika  'közlemény

'műfordítás 'politika

'riport 'társadalom

'természet  'történelem

'tudomány 'vendégíró

'vers 'vicc



 

 

 

 
 
Szerkesztői üzenetek
/

A webhely firefox alatt működik optimálisan, és flash player is szükséges!


Kérem szerzőinket, hogy - akinek nem esik nehezére - bejegyzését ossza meg közösségi.oldalakon (facebook, stb.) a látogatottságunk növelése érdekében. Köszönöm!


Észrevettem, hogy néhányatoknak apróbb nehézsége van a feltöltéssel, azok írását javítom, persze tiszteletben tartva az eredeti tartalmat, betűtípust.


Üzenem minden kedves regisztráltnak, hogy  törvénybe ütköző bejegyzéseken kívül más tartalmat, hozzászólást nem moderálok!


Továbbá: ez nem íróóriások, zsenik kizárólagos portálja, szívesen látok amatőr szerzőket is, kérem ezt figyelembe venni.


Tisztelettel, barátsággal hívom azokat az amerikai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki olvasóinkat, akik bármely profilunkba vágó műfajban jeleskednek, hogy legyenek munkatársaink, regisztráljanak portálunkon.


Ha valaki az oldalsávokon, a fejlécen, vagy a láblécen szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el

kkepes@gmail.com

címre.


 

 

 

 
Bagoly mondja...

 Az a regisztrált, aki nem tudja visszatartani az agymenését, a képre kattintva írjon egy mondatot.


 

 

 
BlogPlusz:
Friss bejegyzések
2023.12.07. 19:30
2023.07.09. 11:52
2023.04.08. 08:25
2023.02.12. 19:29
2022.12.24. 10:59
2022.10.26. 18:09
2022.09.17. 18:47
2022.05.22. 20:31
2022.04.09. 19:47
2022.01.13. 20:21
2021.12.04. 20:46
2021.11.28. 18:56
2021.10.06. 10:27
2021.09.25. 20:59
2021.07.26. 20:59
2021.07.24. 23:36
2021.07.24. 19:21
2021.07.11. 09:34
2021.07.06. 00:11
2021.03.11. 17:59
Friss hozzászólások
 
Live Traffic Feed
 


 


Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal