Nem, nem tűntem el. Csak szükségem volt egy kis privát magányra. Érdekes ez a tautológia: privát magány. Hmm. Talán azért van rá szükség, mert az interneten van közösségi magány is (lásd például Facebook). De ehhez akkor nem volt sok kedvem. Csak ülni akartam a szobámban és gondolkodni. Sokat, mélyen.

Egyszer rám is nyitottak itthon, ahogy a szobámban, a sötétben ültem és bámultam magam elé. Mit csinálsz? Gondolkodom, válaszoltam. Azt hiszem, ez már átment enyhe depresszióba nálam, de nem biztos.

Vannak olyan dolgok, amikről nem szívesen beszélek. Ez a néhány nap, hét, hónap tele volt ilyen dolgokkal: ismerkedés, összeveszés, sörözés és rengeteg munka. A munkáról beszélhetek. Három recenzióval vagyok adós: Ezer magyar haiku, Az év novellái 2011, Spiró: Kémjelentés. De dolgozom rajtuk, nemsokára befejezem őket. A késés oka főleg a szerkesztői munkában keresendő. Átnéztem a nemrég elhunyt Szalai Borbála kéziratát, illetve megbíztak Fodor Géza válogatott verseinek összeállításával. Tavaly volt hatvan éves a költő. Szerintem jó könyv lesz. Ma fejezem be az előszót.

A héten jártam Debrecenben is, beiratkoztam a kollégiumba. Lakható hely: barátságosak, közvetlenek az emberek. Kissé mégis idegen minden. Majd úgyis megszokom. 14-én kell beiratkozni az egyetemre, akkor be is költözöm. Terveim szerint úgy kéthetente járnék haza. Apropó hazajárás: a határátkelőn most már vámnyilatkozat kitöltése kötelező. Azt hinné az ember, hogy ezzel könnyebb lett az átkelés. Egy frászt! Így is szétszedték a táskám, pedig mondtam, hogy tanulni megyek, nem viszek sem drogot, sem piát. Nem viszek semmit. Még a lezárt borítékot is kinyittatták velem. Borzalom.

Úgyhogy most itthon vagyok. Várom a friss Együttet (egyelőre olvasószerkesztésre). Benne jelenik meg a 39. Tokaji Írótáborról írt jegyzetszerű kisesszém. Talán az októberi Kortársban jön a fiatal nemzedékről írt tanulmányom, de még nem küldték a korrektúrát.

Szóval nem tűntem el, csak egy kicsit háttérbe szorítottam magam. Olvasok, de egyre lassabban. Elég sok könyvet másoltam fel az e-book olvasóra, főleg kortárs irodalmat, de klasszikust is. Remélem, Debrecenben lesz időm elolvasni ezeket…

Amíg itthon vagyok, szeretném befejezni az írásokat, amikkel elmaradtam. A továbbiakat még nem tudom. Esténként olvasom a Finnegan ébredésének magyarul elérhető részleteit. Olvashatatlan szöveg, de tele van zseniális ötletekkel.