Sándort 2006-ban ismertem meg egy tanfolyamon. Ez a tanfolyam a hallássérülteknek volt meg hirdetve Sinosz által (Siketek és Nagyothallók Megyei Szervezet). Számítógép kezelőt tanultunk. Olyan embert ismertem meg aki nem fél, hogy új dolgokat próbáljon ki. Vicces,humoros és jó kedélyű Sándor, akivel élvezet vele beszélgetni. Előtte még soha senkivel nem beszéltem másokkal,akik olyanok mint én. Hallássérült. Ott tanultam meg elfogadni olyannak magam amilyen. Hiszen nem könnyű nekik sorstársaknak élni, mivel mindenki ferde szemmel néznek. S azt gondolnak rólunk, hogy vajon megértjük? Igen meg értjük amit mondanak nekünk. Ki így, ki úgy. Sándor a festészettel mondja el, érezteti az érzelmeit a világgal és körülötte kialakult helyzetét. S ami még jobban kiemeli Őt,hogy verset is ír. Nagyon szépeket, érzelmest. És ami megnyugtató,hogy elgondolkodtató versei vannak. Senki nem tudja milyen hangtalanul élni. Mind,ahogy egyik verse is így ír. Készítettem interjút Sándorral, mely örömmel válaszolt nekem a kérdéseimre. Néhány kép és egy kis video a kiállításról. Fogadják sok szeretettel.
Ági:
Mesélne Önről néhány dolgot az olvasóknak?
Sándor
:Kiskoromtól rajzoltam, festettem. Ettől az önkifejezési formától tizenhárom évesen, Petőfi hatására elhódított a költészet. Kezdeti próbálkozások után ébredtem rá küldetésszerű mondanivalómra: a csenddel élők világának, jogi küzdelmeinek irodalmi ábrázolása. Ezek a célok különösen a rendszerváltás után lettek jelentősek! Szervezett formában is részt vállaltam, jelnyelünk hivatalos elismeréséért, Szövetségünk szolnoki Csoportjának újjászervezésében.
Tizenkét könyvem jelent meg. Többet magam illusztráltam. Napilapok, antológiák, folyóiratok közöltek, közölnek tőlem. Többek között a Képes Újság, az Eső, az Ezredvég, a Bárka.
Körülbelül harminc év után, falum történetét írva tértem vissza a rajzoláshoz, utcákat, középületeket örökítve. Ezek javát, némi habozás után kifestettem. Tetszettek – jobban mondva, a megvalósítás öröme a színvilágok vonzása tovább erősítették lelki tartásom. A visszhangtalanság azonban nem ösztökélt elmélyült munkára, az írás maradt továbbra is a fő önkifejező eszköz.
Ági:
Festészeten kívül még mivel foglalkozik és mióta?
Sándor:
Az előző kérdésre válaszolva, érintettem ezt a témát. Nem akarom magam ismételni.
Ági:
Családja mit szólt ehhez a sok oldalúságához?
Sándor:
:Családom elfogadja ezt az életformámat, hiszen mindenképpen értelmesebb így, mint kocsmákat járni vagy egxéb káros hobbinak szentelni magam.
Ági:
Ha valaki festészetet vagy mást próbálna mit tanácsolna?
Sándor
:Csak akkor meróljön bele igazán ebbe a csodás művészi ágba, ha tehetséget, kitartást, szín- , formaérzéket érez magában. Mert nagyon sok a festők, a jól festők száma! Áldozat és kitartás szókséges, az anyagiakról nem beszélve, még amatör szinten is.
Ági:
Milyen érzés Abonyba kiállítani a festményeit?
Sándor:
Abonyban negyszerű művészek, költők éltek, a közösség értékelni tudja az érzékenység megnyilvánulását. Jó érzéssel tölt el a tudat, hogy csekély munkáim érdeklődésre, támogatásra találtak.
Ági
Én is hallássérült vagyok kicsivel könnyebben vagyok,mivel tudok beszélni. Önnek nehezebb vagy könnyebb kommunikálni az emberekkel? Vagy a festményeivel meséli el a világ és ön körülötte lévő dolgokat?
Sándor:
De hát én is jól beszélek! A kiállírtást saját fogalmazásomban, saját beszédemmel nyitottam meg! Amit az átlagember gondolkodását meghaladóan kivánok kifejezni, azt viszen vászonra, versbe, prózába.
Kedves Erzsike! Szeretném ezúttal is megköszönni folyamatos idefigyelését, nagyra értékelését! Bizony, jól értelmezi az egész dolgot, ami miatt írok: a szavak főleg csak bántanak. Igaz emberi érzések nélkül semmit nem érnek! Szeretettel üdvözlöm, minden jót és szépet kívánva: Sándor
Kedves Kepesi Úr! Nagyon szépen megköszönöm, amit igazából nem lehet megköszönni: rossz minőségű képekből, videóból szinte hibátlan alkotást varázsolt!!! Nagyon kellemes meglepetést okozva ezzel (remélem, nem csak) nekem! Köszönetem ismételten. Szeretettel üdvözlöm: Sándor.
Amikor először találkoztam Sándor írásaival, még nem tudtam Róla semmit. Késöbb kezdtem "nyomozni" utána, mert értékeltem írásait. Most is figyelemmel kisérem verseit, képeit és egyre közelebb érzem magamhoz. Hosszú és nehéz életem során, sokszor hallottam olyan dolgokat, amiket nem tudtam elfogadni. Volt úgy, hogy keserű szájízzel azt gondoltam, jobb lenne semmit sem hallani! Csak most kezdem érteni, hogy a szavak, tiszta emberi érzések nélkül semmit sem érnek! Ma már szinte testvéri szeretettel keresem alkotásait. Erzsinéni
A webhely firefox alatt működik optimálisan, és flash player is szükséges!
Kérem szerzőinket, hogy - akinek nem esik nehezére - bejegyzését ossza meg közösségi.oldalakon (facebook, stb.) a látogatottságunk növelése érdekében. Köszönöm!
Észrevettem, hogy néhányatoknak apróbb nehézsége van a feltöltéssel, azok írását javítom, persze tiszteletben tartva az eredeti tartalmat, betűtípust.
Üzenem minden kedves regisztráltnak, hogy törvénybe ütköző bejegyzéseken kívül más tartalmat, hozzászólást nem moderálok!
Továbbá: ez nem íróóriások, zsenik kizárólagos portálja, szívesen látok amatőr szerzőket is, kérem ezt figyelembe venni.
Tisztelettel, barátsággal hívom azokat az amerikai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki olvasóinkat, akik bármely profilunkba vágó műfajban jeleskednek, hogy legyenek munkatársaink, regisztráljanak portálunkon.
Ha valaki az oldalsávokon, a fejlécen, vagy a láblécen szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Kedves Erzsike! Szeretném ezúttal is megköszönni folyamatos idefigyelését, nagyra értékelését! Bizony, jól értelmezi az egész dolgot, ami miatt írok: a szavak főleg csak bántanak. Igaz emberi érzések nélkül semmit nem érnek! Szeretettel üdvözlöm, minden jót és szépet kívánva: Sándor